Már lassan egy éve, hogy Biggel Bogyóval utoljára találkoztunk. Nem, nem halt meg, csak úgy határozott, hogy mással folytatja az életét, és nem Londonban, hanem ugyanebben a városban, Budapesten.
A kapcsolatok végénél könyörtelenül elkezdődik a több fázisból álló lezárás, vagy nevezhetjük éppen a gyász folyamatának is, amelyet mindannyian utálunk. Én különösen, de ezeket akkor is végig kell szenvednünk, ha a fejünkre állunk. Hogy mennyire leszünk sikeresek, és gyorsak ebben a méltóságban nem éppen dúskáló nyomorban, azt senki sem tudja előre. Csak azt, hogy szar lesz. Elég szar.
Az első jele annak, hogy valami változás elkezdődött, az talán épp az, hogy eszünkbe jutnak a társkeresők által kínált lehetőségek. Nálam sem volt ez másként, többnapos gondolkodás után végül regisztráltam újra az egykori GayRomeo-ra, azaz a már patinánsan csengő PlanetRomeo-ra.
Sok év telt el azóta, hogy a kék felületet utoljára láttam. Már az adatok megadásánál eléggé meglepődtem, hogy milyen sok dolog változott az információk megadását és közlését illetően. Emlékszem, amikor elkezdtem rómeózni, mindenki mélyen elhallgatta, ha például bármilyen tudatmódosító szert alkalmaz a mindennapjaiban, most pedig szembesülnöm kellett azzal, hogy ez mára már bizony teljesen hétköznapi szintű információvá vált. Sőt, hamarabb megtudjuk, hogy Gergő szereti-e a "meth-et", mint azt, hogy a város mely részében lakik.
Egy ma már cseppet sem rendkívüli profil narrálva például így néz ki: "Sziasztok, "fuckmenow1" vagyok, 35 éves, semmilyen adatot nem közlök magamról, képem sincs, de XL-es farkam van, borotvált a segglukam, imádom gumi nélkül, 420 és chm fogyasztó vagyok. Helyem nincs, de péntek estére keresek többest. Öklözhetsz, dughatsz, csak legyen nagy faszod. Nincs valakinek összeköttetése chm ügyben?" Kinek ne támadna kedve az önkéntes cölibátushoz ezek után?
Persze vannak dolgok, amelyek sosem változnak. Ilyenek például az oldalra tízen évvel ezelőtt regisztrált törzsgárdatagok fotói, illetve az életkoruk, hiszen az összes akkori és új társkeresésünknél már jelen voltak, pontosan ugyanazokkal a fotókkal. Van ennek valami egészen különös bája, hogy míg a világsztárok milliárdokat költenek az arcukra az öregedésük eltakarása miatt, a romeós srácok viszont minden segítség nélkül meg tudják őrizni a fiatalságukat, és a fotójukat is. Bámulatos.
Viszonylag hamar bele is futottam egy ilyen, ismerős arcú, de egyébként teljesen elmebeteg pasi fotójába és profiljába, aki korábban teljesen meg volt győződve arról, hogy ő nagyon hasonlít a vészhelyzet egyik orvosára - aki viszont meghalt... Na ő például nemhogy nem öregedett egy percet sem, hanem ma már fiatalabb is, mint én vagyok. Persze azonnal hagyott egy csodálatos arc pecsétet. Egyem is meg. Fogalma sincs már, hogy ki vagyok. Hát persze, nem ismert meg, mert vele ellentétben én megöregedtem...
Szóval egészen csodálatos, de ugyanakkor továbbra is állandó dolgok köszöntöttek újra ebben a világban. Viszont sok zavarba ejtő kérdés után is biztosan tudom, mi az amit én valójában keresek. Az igaz szerelem csókját.
Lesz-e valaki, aki eltántorít, vagy épp felvillanyoz? Elképzelni sem tudom. De abban biztos vagyok, hogy viszonylag hamar ki fog derülni, hiszen ma már minden online történik. Akár escortot is rendelhetnék, ha úgy tartaná kedvem... vagy épp puncsmignont, vagy egy égszínkék tankot. Minden csupán egy pár kattintásnyira van...
Újra kezdetét vette a keresés, a nagy kutatás, a rengeteg haszontalan ismerkedés, idegeskedés és nevetés. Minden maradt ugyanolyan, de mégis új minden.
Egy valamiben azonban mégis más lesz a mostani történet. Mindent elmesélek közben Nektek, Rólatok.
Feri Bredsó vagyok, ez pedig a Szex és Budapest.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Hozzászólnál?
Megteheted itt is, vagy keress meg facebookon, és beszéljük meg élőben: Feri Bredsó